Egészségterv, közösség-alapú egészségterv, települési egészségterv - ezek a kifejezések mind egy forrásra utalnak. Ez a forrás Fact Intézet szakértői által a '90-es évek közepétől folyamatosan fejlesztett egészségterv koncepció.
Az egészségterv előzményei: az egészségtervek készítésének ötlete az ENSZ Egészségügyi Világszervezetétől (WHO) származik. Az egészséges Városok mozgalom keretében Európa számos országában és városában készült és készül egészségterv, elsősorban az önkormányzatok kezdeményezésére és koordinációjával.
A Fact egészségterv koncepciója: az Intézet szakértői által kidolgozott egészségterv-koncepció története 1994-ben kezdődött. Az OEP Kockázatkezelői Kuratóriumok Titkársága által kiírt pályázaton egy nonprofit szervezet, a Fact Alapítvány sikeresen pályázott Pécs egészségtervének elkészítésére. Pécs egészségtervét az értékelők modellértékűnek tartották, ezért a következő évi pályázati kiíráson már a Fact Alapítvány kapott felhatalmazást 13 más település egészségterve kidolgozásának szakmai támogatására, a módszer és tapasztalatok átadására.
A Soros Alapítvány 1998-ban kérte fel a Fact munkatársait a városi egészségterv modell kistelepülésekre való adaptálásával, mellyel új fejezet kezdődött el az egészségtervek történetében. Hozzávetőleg 700 település képviselői ismerték meg a közösségek részvételével elkészíthető egészségterv ideát és készítésének technológiáját, 540 település készített egészségtervet és 240 település kapott a Soros Alapítvány meghirdetett pályázatai során konkrét pénzügyi támogatást az egészségtervekben foglaltak megvalósítására, segítve a civil társadalom megerősödését és együttműködésének fejlesztését a helyi önkormányzatokkal.
2003-tól az Egészségügyi Minisztérium szakmai partnerén, az Országos Egészségfejlesztési Intézeten keresztül kezdte meg a hazai települések képzésének segítését és az egészségtervek cselekvési programjainak - önkormányzatokon keresztüli - támogatását. Az önkormányzatok, a civil szervezetek mellett egyre több szakértő és egyéb szereplő ismerte fel, hogy az egészségterv program nemcsak rendkívüli lehetőség a települések lakói életminőségének és egészségének javítására, hanem a közösségek fejlesztése mellett jelentős erőforrásbevonást eredményez, és a részvételi demokrácia "gyakorlóterepének" is tekinthető. A kormányzati szféra mellett egyre több magánalapítvány, illetve szervezet is tevékenysége fő profiljául az egészségterv programot választotta, és tevékenységével, források biztosításával támogatta a településeket, a közösségeket, vagy szolgáltatásszerűen segítette az egészségtervek elkészítését (Egészséges Településekért Alapítvány, Tegyünk Egészségünk Színvonaláért Alapítvány, Egészségporta Egyesület, Béres Egészség Hungarikum Alapítvány, nem említve a pályázatok írására szakosodott szervezeteket).
Az egészségterv-koncepciót a 90-es évek második felétől rendszeresen vagy alkalmanként tanítják a felsőoktatásban (Népegészségügyi Iskola, Debrecen; Egészségügyi Menedzserképző, SE, Budapest; PTE ÁOK, Pécs; Corvinus Egyetem, Közigazgatástudományi Kar; Széchenyi István Egyetem, Egészségtudományi Tanszék; stb.)
Az egészségterv tehát - akkor úgy látszott, hogy - beépült az egészségpolitika gyakorlatába, elkészítése számtalan pályázati kiírás feltétele lett (pl. a 90-es évek a Világbanki, jelenleg a TÁMOP 6.1.2. pályázaté).
Az egészségterv 90-es években megfogalmazott koncepciója, alapelvei, módszertana lényegében nem változott, a legtöbb település és segítőik - ma már sajnos túl sokszor csak mechanikusan, a lényeget szem elől tévesztve - az eredetileg lefektetett alapelvek és módszerek mentén dolgoznak. Az egészségterv koncepciót sokan, sokfelé idézik. Az eredeti és komplex módon bemutatott know-how az alábbi forrásmunkákban található meg (időrendben visszafelé haladva):
- Füzesi Zs., Tistyán L., Szőke K.: Egy társadalmi modell: közösségekre alapozott egészségtervek az életminőség javítására. In: Esélyerősítés és életminőség a mai magyar társadalomban (szerk.: Kopp M.) Semmelweis Kiadó, Budapest, 2008.
- Füzesi Zs., Szőke K., Tistyán L.: Egészségmegőrzés a közösségekben. Béres Egészség Hungarikum Alapítvány, Budapest, 2008. www.beh.hu
- Füzesi Zs., Tistyán L.: Egészségfejlesztés és közösségfejlesztés a színtereken. Országos Egészségfejlesztési Intézet, 2004. www.oefi.hu
- Település, közösség, életminőség. A Soros Alapítvány Települési egészségterv programjának tapasztalatai, a programok monitorozása. 2002.
- Füzesi Zs., Szőke K., Tistyán L., Péntek E.: Települési egészségtervek. A falu. A vidékfejlesztők és környezetgazdálkodók folyóirata, XVI. évf. 2001. ősz, 71-76.
- Füzesi Zs., Tistyán L.: Tervezhető egészség? Egészségügyi Menedzsment, II. évfolyam, 2000. 1. sz (február), 19-22.
- I. Fehér, Zs. Füzesi, V. Ivády, L. Tistyán: Community Health Plan. Soros Foundation Hungary, Pécs, 1999.
- Fehér I., Füzesi Zs., Ivády V., Mura-Mészáros L., Salamon Cs., Tistyán L.: Községi egészségterv. Módszertani útmutató. Fact Alapítvány, Pécs, 1998.
- Füzesi Zs., Tistyán L.: Községi egészségtervek készítése és megvalósítása. Nővér Praxis, 1998. I. évf. 5. sz. 30-31.
- Füzesi Zs., Tistyán L.: Az egészségterv koncepciója. Egészségügyi Gazdasági Szemle, 1997. 35, 5, 421-427.
- Pécs City Health Profile. (Eds.: Zs. Füzesi., L. Tistyán) Fact Foundation, Pécs, 1996. A tények tükrében. Pécs város egészsége. (Szerk.: Füzesi Zs., Tistyán L.) Fact Alapítvány, Pécs, 1996.
Elektronikusan elérhető anyagok az egészségtervek készítéséről:
- www.soros.hu
- ADATTÁR/Mozgalmak/Települési egészségtervek www.adata.hu
- Más szervezetek programjai/Települési egészségtervek
- www.oefi.hu/modszert.htm
- www.egeszsegterv.hu
- http://beh.hu/egeszsegterv/letoltheto_anyagok/
