Két legyet egy csapásra

Nem is olyan régen, egy szép tavaszi napon, hiszen ez a kedvenc évszakom, egy kellemes átlagosnak tűnő séta alkalmával párom hirtelen megállt, a szemembe nézett és megváltozott a tekintete. Elmondta mennyire szeret, és mennyire hálás az életnek, hogy egymás útjába sodort bennünket. Nem tudja elégszer megköszönni az égnek, hogy annak idején pont akkor botlottunk egymásba azon az átlagosnak tűnő estén, mikor szóba tudtunk elegyedni, s aztán már minden ment a maga útján.

Letérdelt elém, s megkérte a kezem. Életem egyik legboldogabb napja volt, s azóta már az esküvőt tervezzük. Folyamatosan szolgáltatókat keresünk, s már nagyrészt meg is találtuk mind. Azt mondhatom, sínen vannak a dolgok, s bár azt gondoltam ennél sokkal bonyolultabb lesz a szervezés feladata, örömmel mondhatom, az akadályokat könnyen és szépen vettük, kéz a kézben. Pár dolog azonban még mindig hiányzik. Nem szeretnénk nagyon csicsás és túlzsúfolt esküvőt. Szeretnénk, ha egymás iránti szeretetünkről, a tiszteletről szólna, arról, mennyire hálásak vagyunk azért, hogy minden akadályt és hullámvölgyet le tudunk küzdeni együtt, és arról, hogy egymás szemébe nézve ígéretet teszünk, ez soha nem is lesz már másképp.

Pontosan ezért azonban nem szeretnénk a szülőknek sem átlagos dolgot adni ajándékba köszönetképp, hogy felneveltek minket, és lehetővé tették számunkra azt, hogy azon a bizonyos nagy napon ott állhassunk egymás előtt, olyan emberekként, akikké váltunk, akikké neveltek bennünket. Ahogyan ajándékokat kerestünk, a vászonképek jutottak eszünkbe, és rá is találtunk Szalai Balázs oldalára. Nem is volt kérdés tovább számunkra, hogy a köszönőajándékokat és a fotós szolgáltatást is igénybe kívánjuk venni. Nem csak a képek, az első benyomás, első beszélgetés is nagyon kellemesen történt, így remélem, a nagy napon is tökéletes lesz köztünk az összhang, mert szeretnénk, ha nem pusztán a pillanatokat örökítené meg, hanem az érzelmek kavalkádja is átütne a fotókon, hogy később, mikor elővesszük az albumot visszarepülhessünk abba a szent pillanatba amit akkor átéltünk, életünk egyik legboldogabb napján.